Félek

Félek, hogy elpusztít a fájdalom,

Félek, hogy megérint a szánalom.

Jéghideg kezével lelkembe tép,

S tombol bennem a rideg tél.

Jöjj el nyár, ó jöjj el ébredés!

Ne legyen több ily tévedés.

Tűzz bennem lángoló napsugár,

Pusztítsd el jégnek birodalmát.

Félelemmel telt bensőm,

Mosd le rólam az erkölcsi fertőt!

Vérzek és potyognak végtelen könnyeim,

De könnyeimből születnek könyveim.

Nem akarom hallani az utolsó szót,

Hűség szelleme szúr karót

a szívembe, melyben újra forr a vérem,

Szabadság bölcsőjében új útra térek.

Félek, hogy elpusztít a fájdalom,

Félek, hogy megérint a szánalom,

De új fényben élek,

Melyt Caleido csillaga éltet.

Chester Dennington

2007/03/01