Belső Titok

Van egy érzés, mely nem hagy nyugodni!

Néha már egy könnycseppet érzek az arcomon lefolyni.

Mi ez a vágy, ez a gyötrő gát, mely lelkem

Sötétjén nem enged át?

Magamban érzem a választ, valahogy mégsem találom,

Megőrjít a szánalom, ha szívemet látom!

Miért fájdalmas létem, miért kell így élnem?

Ha marad így minden, hamar elér a végem!

Aphrodité szerelme is rég érintett,

Gyengéden felhőket hintett.

Bár újra láthatnám édes arcát,

Érezhetném hódító illatát.

Eltemet eme sok kérdés, s gyülemlik haragom,

Bár repülhetnék én is, mint a madarak, szabadon,

Mert gátak nélkül léleknek csekély gondja sincs.

A szellem szárnyal, hisz ki megállítsa nincs!!!

Gyarló érzés a boldogtalanok kenyerét enni,

Sebzett szívűek életét élni,

De *Sanitas maszkját viselem,

Örökké tart sanyarú életem!

*Sanitas:egészség

                                                                                                            Chester Dennington

                                                                                                            2006-03-21