Az Angyal (Ancsához)
Lantom kezembe veszem hisz,
Tündért láttam egy sötét alkonyon.
Szólt hozzám angyali hangon,
Szellemként suhant át a parkon.
A Hold fénye viccelt talán,
Vagy álom szállt meg engem?
Mint börtönéből szabadult lelkem,
Szárnyaltam a végtelenben.
Közelebb tért hozzám az Angyal,
S Füleimbe súgta dallamát,
(Az arcomon kinyomott egy pattanást:D)
Szívének titkos vágyát,
Arany lelkének bájos gondolatát.
Ha velem vagy, utamba nem állhat semmi,
Sötét felhő árnyékolja lelkemet,
Ám nincs bennem semmi rettenet,
Csak egy vágy, mely mézedbe kerget.
Szemedben csillog a fény,(meg a szemfesték:D)
Szellemem poklából menekülök hozzád, szólok érted,
Megszűnik a sötétség, ha lelked tükrét nézem,
Meghatároztad hátralévő létem!
Chester Dennington
2006-11-13 |