Lélekurna
Siralom házában könnyek urnáját láttam,
Körötte silentium, és pára.
Rejti világok egykoron élt nagy hőseit,
Csatában elesett testvéreink lelkeit.
Dicső életet éltek barátink, kik a hazáért haltak,
Mikor ők létüket adták értünk, mások boldogok voltak.
Isteneink és hitünk vezette győzelemre őket,
Nemzettségünk őseiért: Így nem érhet véget!!
Odin adta nekünk hajdan legendás erejét,
Hozzánk kötötte egy életre végzetét.
Miképpen mi is szenteljük vérünket az úrnak,
Gyötrelemtöl potyogó fekete könnyeink része egy rúna.
Rúna, mely erőt ád a jövőbeli harchoz,
Hisz forr bennünk a bosszú, fohászkodunk nagyúr Thorhoz.
Kegyetlen tél honol most szívünkben,
De szemeinkben tűz vagyon, s a vér az ereinkben.
Végső sikerre vagyunk kárhoztatva,
Hisz velünk van urunk hatalma.
Erkölcsi tisztulás, mint szabad szárnyas,
Népünk pusztulása még várhat.
Siralom házában könnyek urnáját láttam,
Körötte dicsőség, és tündöklő fény.
Rejti világok egykoron élt nagy hőseit,
Mennyekbe költözött testvéreink lelkeit.
Chester Dennington
2007-01-19 |