Szerelem és halál(Enikőhöz)

Mikor megláttalak, szívemre boldogság ült,

Testem felhevült, s szemem könnybe merült.

Közelebb léptem, s éreztem lelked melegét,

Kérlek, örökké légy az enyém!

A távolba néztem, egy madár dalolta neved,

Láttam, amint tekinteted rám mered.

Pillantásod üzent felém,

Kérlek, örökké légy az enyém!

Sötét folt, de szemeid ragyogása mindennek szent volt,

Arcod úgy tündökölt, mint Caleido.

Kezeiddel fontál magad köré,

Kérlek, örökké légy az enyém!

Csodás jegy volt ez számomra, egy égi jel,

S tudtam, most már végleg az enyém leszel.

Szerelmed melegségét égesd belém,

Kérlek, örökké légy az enyém!

Érzelmünk nem engedi, hogy fájjon,

De életünk csak egy múló álom.

Vonzalmunk a halálon túlra ér,

Kérlek, örökké légy az enyém!

Síron túl, ha lelkünk összefűzzük,

Együtt leszünk, s szellemünk elűzzük,

Forró csókunk majd odaát is ajkunkra ég,

Kérlek, örökké légy az enyém!

Chester Dennington

2006-03-16